Önkormányzat Belváros, Veszprém
Segítünk Önnek választani a(z) Önkormányzat kategóriába tartozó vállalkozások közül Veszprém körzetében! Itt talál felhasználói véleményeket és elérhetőségeket, aktuális telefonszámot, címet, nyitvatartási időt, promóciókat és egyéb hasznos információkat.
1 - 2 megjelenítése a 2 találatból.
1 - 2 megjelenítése a 2 találatból.
Találatok Önkormányzat kategóriából Belváros, Veszprém településen
Jelenleg zárva
Óváros Tér 9., 8200 Veszprém
(88) 549 100
Önkormányzatok Közeli találatok a(z) Önkormányzat kategóriában
Jelenleg zárva
Almádi Út 3, 8200 Veszprém
(70) 940 9449
Szervezet, Város 
Jelenleg zárva
Fészek Utca 7, 8248 Nemesvámos
(88) 505 590
Városháza 
Jelenleg zárva
Petőfi S. U. 6., 8225 Szentkirályszabadja
(88) 780 748
önkormányzatok, polgármesteri hivatalok, Önkormányzati hivatal, önkormányzat 
Fő U. 57., 8248 Veszprémfajsz
(88) 265 112
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés 
Jelenleg zárva
Padányi Bíró Márton Tér 5, 8441 Márkó
(88) 504 014
közös, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, KÖZMUVELODÉS, KÖZSZOLGÁLTATÁS, polgármester, POLGÁRMESTERI HIVATAL, ÖNKORMÁNYZAT, hivatal, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, KÖZIGAZGATÁS, OKTATÁS, márkói, KULTÚRA, PÁLYÁZAT, önkormányzati 
Jelenleg zárva
Álmos U. 37, 8196 Litér
(88) 598 010
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés 
Szabadság Tér 2, 8227 Felsőörs
(87) 577 211
Településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztiszt 
Jelenleg zárva
Nike Körút 1., 8184 Balatonfűzfő
(88) 596 900
A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje: Hétfő, Szerda: 8.00-12.00, 13.00-16.00 Péntek: 8.00-12.00 (A többi napon nincs ügyfélfogadás!) Polgármester fogadónapja szerda: 13.00-16.00 Jegyző fogadónapja szerda: 13.00-16.00 Polgármesteri Hivatal, Okmányiroda Ügyfélfogadási idő: Hétfő, szerda: 8.00-12.00, 13.00-16.00 Péntek: 8-12h (A többi napon nincs ügyfélfogadás!) 
Kiss Ernő u. 4, 8220 Balatonalmádi
(88) 438 401
Jelenleg nyitva
Széchenyi Sétány 1., 8220 Balatonalmádi
(88) 542 410
A város a Balaton északkeleti csücskében fekszik a víz felé nyitottan, nyugati és északi oldalról dombokkal övezve, amelyek mintegy szélárnyékot teremtve megóvják a települést az uralkodó szelektől. Ez az egyedülálló természeti adottság párosul a kellemes mediterrán jellegű éghajlattal. A domboldalakon évszázadok óta szőlőműveléssel foglalkoznak a helyi borászok, és pincéjükbe szívesen látják az odalátogatókat. 
Jelenleg zárva
Széchenyi Sétány 1, 8220 Balatonalmádi
(88) 542 437
Balatonalmádi városháza, Balatonalmádi Önkormányzata, eönkormányzat, eügyvitel 
Fő Út 8., 8228 Lovas
(87) 447 694
Lovas Magyarország nyugati felén, a Balatontól északkeletre fekvő, alig 400 lelkes község, amely a Balatonfüred-csopaki borvidékhez tartozik. A település 1951-ben vált világszerte ismertté. Ekkor fedezték fel a község határában a Kr. e. 30-40 ezer évvel ezelőtt működő festékbányát. Az őskori telepen mintegy 100 csonteszközt, s több kőeszközt találtak. Az ősember a kultikus célra használt vörös festékkel kiterjedt kereskedést folytathatott. Az őskortól lakott vidékre 900 után telepednek le a magyarok, akiknek életét az első oklevélig (1290) a régészeti leletekből ismerjük meg. A szőlőműveléssel, halászattal, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó lakosok a XIII. században kőtemplomot építettek, amelyet 1754-ben barokk stílusban átépítettek. A község életét a XIII. század végétől az 1945-ig, a nagybirtokok felszámolásáig a veszprémi káptalan határozta meg. A jobbágyok 1848-ban felszabadultak a földesúri függés alól, s föltulajdonosokká váltak. A község népe a XVII. században a református hitre tért át. A XVIII. Században a káptalan egy részüket visszatérítette a katolikus hitre, s 1753-ban nekik adta a templomot és a parókiát. A lovasi katolikus egyház a paloznaki plébánia filiája lett. A reformátusok 1858-ban iskolát, 1910-ben templomot építettek maguknak.1945-ig a református gazdák irányították a község és a hegyközség ( promontorium ) életét. Lovas hagyományos paraszttársadalma 1945 után felbomlott. Az egyéni gazdálkodást 1951-től a termelőszövetkezeti gazdálkodás váltotta fel. A XX. Század második felében a községben városias infrastruktúrát építettek ki, a lakosság többsége az iparban, kereskedelemben és szolgáltatási szférában helyezkedett el. Napjainkban a falusi turizmus jelentősége is megnőtt. 