Jó tudni a játékról

Azt már rengetegszer hallottuk, hogy a játék a gyermekek alapvető tanulási formája, sokan azonban mégsem vagyunk tisztában ennek a jelentőségével, és nem is tudjuk, melyik játék milyen képességet is fejleszt valójában.

A játék pedagógiai megközelítése

Az oktatásban az elmúlt pár évben nagyon népszerű lett a kompetencia alapú oktatás. Itt már nem egyszerűen képességfejlesztésről van szó, hanem összetettebb jelenségről, amely abban segíti a gyereket, hogy meg tudjon oldani egy problémát, bánni tudjon a környezetében felmerülő dolgokkal. Vagyis: "hozzáértő legyen".

A gyermek fejlesztésében az az elv érvényesül, hogy minél differenciáltabb környezetet teremtünk számára, annál jobban biztosítjuk az érzelmi, intellektuális, szociális potenciáljának megvalósulását. A tehetséges gyermekeknek pedig azért fontos ugyanez a lehetőség, hiszen az ő szempontjukból az adottságaik elvesztése is lehetséges egy ingerszegény környezetben.

Azt kell megértenünk, hogy a gyermek kompetenciái összetetten fejlődnek. Vagyis érdemes figyelembe venni a gyermeki fejlődés szenzitív periódusait is, ami azt jelenti, hogy az érés folyamán bizonyos időszakokban adott képességek nagyobb ütemben fejlődnek a többinél. Ezekhez az időszakokhoz kell igazodnunk a játékainkkal.

Mindent a megfelelő időben

Egyéves kor alatt főleg a mozgásos tapasztalatok gyűjtése, valamint az érzékszervekhez kapcsolódó ismeretszerzés a jellemző. 1-2 éves korban rohamosan fejlődik a beszédértés, majd a kifejező nyelvi készség (beszéd) fejlődése. Ovis korban a kognitív (megismerő), szociális területek fejlődnek kiemelten. A mai játékok között egyre több olyat találunk, melyek nem egy-egy képességet fejlesztenek, hanem több kompetencia elsajátítását is elősegítik.

A játék során fejlődik a figyelem, a helyzetfelismerés, a döntési képesség, a gyors gondolkodás, a kreativitás és a problémamegoldó képesség. Persze a játék nevelő értéke sem elhanyagolható, hiszen fejlődik a kötelességtudat, a fegyelem, az önuralom, az akarat. A nyelvi fejlődést is elősegíti a játék, hiszen a kisebb gyerekeknek a hangadás is maga a játék. A nagyobb (óvodáskorú) gyermekek is beszéddel kísérik játékukat, a nagyobbak pedig ilyenkor a legfogékonyabbak a beszélgetésre.

Nem véletlenül használják a játékot az iskolaérettség kialakítására is. Több kutatás is bizonyítja, hogy azok a gyerekek, akik sokat és szabadon játszhattak, és abban kitartóak voltak, az iskolában remekül helytállnak. Azt is megfigyelték, hogy ahogy játszik a gyerek, úgy fog később tanulni, dolgozni. Akik képesek órákig elmélyülten játszani, azok az órán is képesek lesznek huzamosabb ideig odafigyelni. Akik többször is nekiállnak egy-egy vereség, kudarc után a játéknak, azok megtanulják, hogy ne adják fel, amit elkezdtek, ezzel pedig fejlődik a kitartásuk. Így később a munkájukban is képesek lesznek arra, hogy ne hátráljanak meg a nehézségek elől.

Játékok kiválasztása

Az otthoni játék legyen közös program a gyerekkel, amikor együtt a család, és csak egymásra figyeltek. Ne drága fejlesztő játszóházaknak fizess, hanem fejleszd őt te, hiszen a saját gyerekedet te ismered a legjobban. Komplex fejlesztő hatású játékokat válassz, mert így egyszerre több képessége fejlődik. Tudd azt, hogy nem feladathelyzetben ügyesedik-okosodik a gyerek, hanem akkor, ha nem érzi azt tanulásnak.

Fontos, hogy a kiválasztott játék a gyermek életkorának megfelelő legyen. A túl könnyűvel alulterheled, és ráadásul unalmas is lehet a számára. A túl nehézzel meg nem, vagy esetleg nehezen boldogul, így a sok kudarchelyzet miatt vesztheti kedvét. Emellett a vásárolt áru jó minőségű legyen. Figyelj oda arra is, hogy hányan játszhatják a játékot, hiszen vannak 1, 2 és többszemélyesek is. Fontos, hogy a játék várható időtartama is megfeleljen a gyermek életkorának, kitartásának.

A játék pszichológiai megközelítése

Abból, ahogy a gyerek játszik, megérthetjük, hogy látja a világot, milyen problémák nyugtalanítják. Ezek kifejezéséhez nincs szüksége szavakra. A mi dolgunk, hogy észrevegyük ezeket és komolyan vegyük a játékát, hiszen azt tükrözi, ami a gyerekben zajlik. Még a legegészségesebb, legkiegyensúlyozottabbnak tűnő gyerek is számos olyan nehézséggel kerül szembe, amely leküzdhetetlen problémát jelent számára. A játékban viszont lehetősége van arra, hogy a legbonyolultabb helyzettel is megbirkózzon azáltal, hogy sokszor újrajátssza, lépésről lépésre begyakorolja a helyzetet. Ne avatkozz a játékába, hiszen ha segíteni próbálsz, épp abban gátolod meg, hogy maga találja meg a számára megfelelő megoldást!

A gyerekek nem csak problémáikat oldják meg a játékkal, hanem a világot is próbálják megérteni általa, mint a kislány, aki úgy gondoskodik babájáról, ahogy az anyja őróla. Amikor pedig úgy foglalkozik a babájával, ahogy szeretné, hogy róla is gondoskodjanak, akkor pedig a játék öngyógyító szerepet tölt be.
 

Az is jelzésértékű, ha azt látod, hogy a gyermek hosszú ideig (akár hetekig is) ugyanazt a játékot játssza úgy, hogy semmit nem változtat rajta. Ez azt jelzi, hogy a gyerek komoly problémákkal küszködik, és a megoldást még nem sikerült megtalálnia.

A dicséretek fontossága

A gyereknek fontos az énképe kialakulásában a környezet visszajelzése. Ezek a családtagok, barátok véleménye alapján formálódnak. Nagyon fontos, hogy olyankor dicsérd, amikor erre rászolgált. Ha túl könnyű feladatért dicséred, vagy olyankor, ha nem szolgált rá, akkor azt az érzését erősíted, hogy nem vagy nagy véleménnyel róla, nem tartod többre képesnek. Viszont a küzdelmeiért, sorozatos próbálkozásaiért érdemes dicsérni, hogy elősegítsd a kitartását.

A készségek kialakulása

Ebben az időszakban a gyermek természetes kíváncsiságára alapozva már kezébe tudunk adni olyan játékokat is, amelyek nemcsak szórakoztatóak, hanem bizonyos készségeket és képességeket is fejlesztenek. A memóriajátékok, kirakók, feladatmegoldó játékok legfontosabb tulajdonsága, hogy miközben gyermekünk felhőtlenül szórakozik, fejlődnek azon készségei, amelyek majd az iskolában az olvasáshoz, íráshoz, később a tanuláshoz nélkülözhetetlenek lesznek.

Az alapkészségek (például vizuális, hallási és tapintás érzékelés, a koncentráció) ebben az időszakban fejlődnek igazán intenzíven, igaz, mindenkinél más és más sorrendben. Vannak fejlődési csomópontok, amikor ezek a készségek "összeérnek", ilyen a hatéves kor környéke, amikor gyermekünk iskolaéretté válik. Az alapkészségek megléte kulcskérdés lehet, mivel alulfejlettségük vagy hiányuk később tanulási zavarokat okozhatnak. De megfelelő játékokkal az adott készségeket célzottan fejleszthetjük is.

Milyen játékot válasszak?

A jó játékok egyszerűek és ötletesek, ideális esetben többször megoldható feladatokat rejtenek, és képesek arra, hogy a gyermek egyéni fejlődését kövessék.
A legjobbak komplexen fejlesztenek, nem csupán egy területet mozgatnak meg, hanem összetett gondolkodásra ösztönzik a gyermeket.
Van olyan tanulójáték, amely egyszerre segíti a lateralitás kialakulását (jobb és bal agyfélteke használata), a memória, a koncentráció, a finommozgás és a vizuális érzékelés fejlődését. Megismertetnek olyan fontos dolgokkal is, mint a rész-egész viszonya, alak-háttér megkülönböztetése, a formaállandóság, a sorrendiség vagy akár a síkbeli tájékozódás.

Választásnál az is legyen szempont, hogy a játék kövesse gyermekünk szellemi fejlődését. Ha az egyre nehezedő feladatok új kihívások elé állítják a gyermeket, a játék nem válik monotonná és unalmassá.

A legjobb játékokat nem csupán otthoni használatra fejlesztették, gyakorlatban a lemaradó gyerekek felzárkóztatásához óvodapedagógusok, fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok is használják (és rendszerint ajánlják otthoni használatra is), sőt még a logopédusok is gyakran alkalmazzák a fejlesztés egyik eszközeként.

Érdemes tehát olyan játékot választani, amit a pedagógusok maguk is használnak és ajánlanak, amely strapabíró, jó minőségű anyagokból készül, nem utolsósorban színes és vidám. Ezek a játékok megérik a befektetést, hiszen sok nehézséget és kudarcot előzhetünk meg velük, segítségükkel gyermekünk fejlődése jól mérhetővé válik és az is hamar kiderül, ha külső segítségre van szükség.

0-2 éves kor

A 0-2 éves kor az érzékszervek fejlődésének periódusa - a gyermek játékai is ilyen jellegűek. A kisgyermek ekkor mindent megszagol, szájba vesz, tapogat. Fontos ezért, hogy az összes érzékszervére hass ebben az időszakban: a látására, hallására, tapintására, szaglására, ízlelésére.
Játékát az első két évben mindenképpen a mozgás ügyessége határozza meg, a játékai is ahhoz igazodnak, hogy hol tart a mozgásfejlődésben. Maga a mozgás is játék számára, méghozzá egy olyan örömforrás, az "én tudom csinálni" öröme, ami miatt órákig is képes egy-egy mozdulatot ismételgetni. A játék ekkor a baba számára nem is szórakozás, kikapcsolódás, hanem a világ megismerése.

A játékválasztás szempontjai

Az első időben még nem kell számára sok játék, viszont azoknak jó minőségűeknek kell lenniük, hogy ne legyen ártalmas rá (színtartó, nem mérgező, nem törékeny dolgok). Legyenek könnyen tisztíthatók. Higiéniai szempontból fontos, hogy betegségek után a játékokat mindenképpen meg kell tisztítania a szülőknek - ezt egyébként is időnként meg kell tenni, ugyanúgy, ahogy a lakásban is takarítunk.

3-6 éves kor

A gyermek megismerő tevékenységének fejlődése óvodás korban is elsősorban a játékon keresztül történik, hiszen ez a fő tevékenysége. Az óvodai játékának különböző stádiumai vannak attól függően, hogy milyen minőségben vesz részt a játékban, kezdve a magányos nézelődéstől a csoportos autótologatáson át (mindenki ugyanezt csinálja egymás mellett) egészen a szervezett, közös játékig. Játékuk is a fejlődési fokokkal párhuzamosan alakul a gyakorló játéktól a szerepjátékon át a szabályjátékig.

A gyakorlójáték 2-4 év között ismerhető fel a gyerekek játékában. A gyakorlójáték elsősorban a bölcsődés korra jellemző, de nagyon gyakori az óvodai kiscsoportban is: ez az az időszak, amikor a gyerek autót, vonatot tologat, tornyot épít, homokozik, kavicsokat pakol, mozgást ismételget, hangokat ad attól függően, hogy maga a gyakorló játék mire irányul.
Ezt a játékfajtát általában egyedül játsszák, vagy egymás mellett több gyerek ugyanazt a tevékenységet végzi. Addig okoz örömet, amíg nehézséget rejt a gyerek számára, ezért érdemes figyelni arra, hogy a gyermek játéka nem rekedt-e meg ezen a szinten, mert akkor fel kell deríteni az okát a stagnálásnak.

A szerepjáték a legsokoldalúbb játéka az óvodás gyerekeknek, melyben mindent lehet, bármi megtörténhet, bárkivé változhatnak. Tartalmilag is rengeteg témát választanak a gyerekek. Eleinte nem is a szerepek, hanem inkább a játékeszközök, ezekkel való cselekvések kapják a nagyobb figyelmet a játékban, ezek jobban motiválják őket a játék során. Ilyenek lehetnek a babakonyhai eszközök, kis vasaló, orvosi táska. A szerepek később válnak fontossá számukra. Akkor komolyan be is osztják egymás között, hogy ki lesz a vendég, házigazda, orvos, beteg.

A játékválasztás szempontjai

Manapság a gyerekek egyre kevesebb időt töltenek játékkal, pedig az a tanulási képességek elsajátításához nélkülözhetetlen. Minél kitartóbban, fantáziadúsabban játszik egy gyerek, annál jobban kialakulnak a gondolkodási képességei, annál kreatívabb, kitartóbb az iskolában is.

Mi, felnőttek szerencsések vagyunk, hiszen gyermekkorunkban viszonylag kevés, de jó minőségű játékunk volt, és talán még időnk is több volt játszani. Ez mindenképpen erősítette a fantáziánkat, hiszen egy-egy tárgy sok mindent helyettesített játékainkban fantáziánk által felruházva. A mai gyerekeknek szinte nem kell semmit elképzelniük, kész sémák állnak rendelkezésükre, és fantáziájukat még az is gyengíti, hogy a televízióból is rengeteg kész képet kapnak. Ez azért probléma, mert a kreativitás, belső kép készítés a mesén, játékon keresztül alakul ki a gyermekben, ez pedig a későbbi tanulásának alapját képezi.
A szülő felelőssége tehát, hogy a gyerek számára olyan játékeszközöket biztosítson, amelyek erősítik fantáziáját, fejlesztik korának megfelelő képességeit. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ahogy a gyerek növekszik, játékai is időről időre változnak: azoknak alkalmazkodniuk kell tehát az életkorához, igényeihez, fejlettségi szintjéhez.

Mozgásos játékok

A mozgásos játékok a gyermek első három évében meghatározó szerepet kapnak, hiszen a mozgás által járatódnak be az idegpályák, melyek a későbbi tanulás előfeltételei. A mozgásos játékok elsődleges színhelye a játszótér, ám nem csak egyetlenegy: ha a gyerek az adott játszóteret jól felfedezte, kijátszotta, azon ügyesen mozog, érdemes újabb, más lehetőségeket nyújtót keresni. Azoknak a gyerekeknek viszont, akiknek a kapcsolatteremtéssel van gondjuk, ne nehezítsd meg a dolgukat az újabb és újabb szuper játszóterekkel, ahol mindig más gyerekekkel vannak körülvéve. Számukra az a nagy segítség, ha a megszokott gyermektársasággal vannak sokáig ugyanazon a játszótéren. Ott lesznek egyre magabiztosabbak a szociális kapcsolataikban.

A játékok mérete igazodjon a gyerek kezének ügyességéhez. Eleinte puhább, könnyebben megfogható tárgyak ajánlottak, később kisebb, keményebbek, valamint mindig a nagymozgástól haladj a finommozgások (kézmozgások) felé.

Gyakorló játékok

Ha a gyermeknek nincs elég fantáziája vagy kedve a gyakorló játékok korszakában a játékhoz, ahol nagy szerepe van az építésnek, akkor fantázia híján főleg rombolnak - ekkor az apák nyújthatnak hatalmas segítséget számukra. Hiszen kihez is állna közelebb például egy jó kis toronyépítés, mint egy férfihoz? Ki tudna jobb ötletet adni arra, hogy építsünk bástyát, tornyot, hidat, lépcsőt, erkélyt a várunkhoz?
Ebbe az anyáknak is bele kell jönniük, akik gyermekkorukban másféle játékokban szereztek nagyobb tapasztalatot.

Fantáziajáték

Ez az egyik legtöbb gondot okozó játék azoknak a gyerekeknek, akik nem rendelkeznek a belsőkép-készítő képességgel. Ennek hiányában már a játék elkezdése is probléma, a megkezdett játék pedig ötletszegény lehet. Ne sajnáld az időt arra, hogy együtt játssz a gyerekeddel, hiszen mindenképpen segítened kell őt abban, hogy megtanulja ezt a képességet. Ezt leginkább a saját, jó fantáziáddal teheted meg, ha belegondolsz, hogy te hogyan is játszottál annyi idősen egy babával, vasalóval, konyhai eszközökkel. Sokszor itt is elég, ha egy indító ötletet kap a gyermek, amit leutánozhat, vagy játék közben egy-egy lendületadással új irányba tereled az ellaposodott játékot.

Ügyelj arra, hogy azért ne mindent te találj ki, hiszen akkor nem érsz célt. Emellett fokozatosan egyre kevesebbet legyél aktív a játék kitalálásában, ahogy a gyermek fantáziája erősödik. Tudj háttérbe vonulni, ha a gyereknek támad egy új ötlete. Ez elég nehéz feladat, hiszen mi felnőttek annyi ötlettel, tapasztalattal a hátunk mögött szívesen irányítanánk a kedvünkre a játékot.

Szabályjátékok

Van, aki azért nem szeret játszani, mert nincs sikerélménye, mindig kikap az ügyesebbektől. A gyerekek körében természetes, hogy minden kisgyerek nyerni akar, de mi felnőttek azt is el tudjuk játszani, hogy véletlenül vesztettünk. Így a gyermek kap annyi sikerélményt, hogy újra és újra megpróbálja ugyanazt a játékot, s ezt örömmel tegye. Természetesen egyre ügyesedik is az ismétlésektől, hiszen egyre nagyobb tapasztalatot szerez a játék stratégiájában.

A másik fontos dolog abban, ha látja a felnőttet veszíteni, hogy példát kap arról a magatartásról, hogy lehet veszíteni elkeseredés nélkül, valamint arról a küzdeni akarásról, amit a visszavágó kérésénél tanúsít. Ezek nagyon fontos, példa értékű dolgok, melyek megtanítják a gyereket arra, hogy a szerencse forgandó, aki egyszer veszít, nem biztos, hogy másoknál alacsonyabb rendű. Ennek a kudarctűrő magatartásnak nagyon nagy szerepe lesz az iskolában is, ahol szembesülnie kell azzal, hogy vannak néhány dologban nála ügyesebbek.

Így érd el, hogy megszeresse a játékot a gyerek

Először is nagyon lényeges, hogy ne legyen túl sok játéka. Bizonyára te is tapasztaltad, hogy minél több játék van a gyerek szobájában, annál kevésbé tud kitartóan játszani egy-egy darabbal, ami a későbbi kitartására is kihatással lesz - hiszen ahogy játszik, úgy tanul, dolgozik. Inkább időről időre cseréld le a játékait. Ami már az életkorának nem megfelelő, tedd el, helyette jöhetnek az újak. Biztosíts megfelelő időt, helyet, légkört, eszközöket, élményszerzési lehetőségeket a különböző játékfajtákhoz, arra azonban ügyelj, hogy az életkorának megfelelő játékokat játsszd a gyerekkel. (Ezek a képességeinek megfelelők legyenek, valamint a játék mérete igazodjon a korához. Kisebb gyerekeknek a társasjátékaihoz például nagyobb bábuk és dobókockák tartoznak, hiszen a finommotorikájuk még nem olyan fejlett.)

Közösen játssz vele, így meríthet a te játékötleteidből, és ez lökést adhat a fantáziája számára. Tegyél meg mindent azért, hogy a játék öröm legyen a gyerek számára, ne tanulás. Csak így fogja megszeretni a játékot, valamint úgy, ha az nem túl nehéz számára. A képességeit meghaladó játék nem hozza meg a gyerek kedvét a játékhoz, sőt kedvét szegi. Mindig a könnyebbtől haladj a nehezebb, bonyolultabb játékok felé az ügyesedésétől függően.

Hagyjuk eleinte nyerni (lehetőleg észrevétlenül). Sok gyereknek az hozza meg a kedvét a játékhoz, hogy látja, a szülei sem nyernek mindig, érdemes küzdeni. Természetesen ahogy ügyesedik, erősödik lelkileg, úgy kell majd neked is egyre inkább küzdeni, hogy reális énképet kapjon a gyerek. De ne csak ezen a téren, általában is mutass példát! Legyen a te (felnőtt) életednek is része a játék. A gyerek követi a szülei példáját, akárcsak az olvasásban. Ha a gyerek látja, hogy a szülei rendszeresen játszanak, olvasnak, ő is élete részévé teszi azt.

Farkas Eszter óvodapedagógus, TSMT-terapeuta